2023. augusztus 30., szerda

Kísérlet

 Üdvözlet az egybegyűlteknek! Mai mesém egy kísérletről szól. 


Minap a másik bloghoz csináltam próbából egy fórumoldalt. Jobbat hirtelen nem leltem, így maradt a legnagyobb. Belefutottam egy érdekes topicba, aholis Isten létezését vagy annak ellenkezőjét kívánták bizonyítani, valamiféle tudományos nézőpontból. Ide be kell lesni!

Naszóval, mint rájöttem, a valódi cél az volt, hogy kiderüljön: nincs tudományosan alátámasztott bizonyíték. Milyen meglepő... Tényleg nincs egyébként, majd később kifejtem, miért. Nade a mi a lényeg: én ilyen ellenállást és hozzállást csak fanatikus- vagy mélyen hívő- vallásosoknál láttam eddig, mint ami a tudomány 'képviselőitől' jött ezen a fórumon. Én mondjuk eléggé egyedül éreztem magam, de azért láttam szimpatikus hozzászólókat a vallásosok között.

Valójában, nagyon nagyon érdekes és hasznos tapasztalás volt az a néhány vita, amire odafigyeltem. Végtére is azért mentem oda, hogy figyeljek és tanuljak. Komolyan gondolja bárki, hogy a személyes tapasztalást felülírja valaki véleménye? Feleim, bilibe lóg a kezetek. :) 

Amit megértettem: hiábavalóság vitatkozni erről a témáról olyanokkal, akiknek nincs semmilyen előzetes képzettségük/ tapasztalásuk a spirituális dolgokról. Sajnos általánosítanak: bárki, aki nem fogadja el a tudományt, mint az emberiség egyetlen és megkérdőjelezhetetlen mentorát, az vallásos, hívő, monoteista, féleszű, és még sorolhatnám miket vágatk a fejemhez. A tudományos álláspont a topic alapján az, hogy aki bármilyen természetfölötti dologban 'hisz', az őrült. Itt tart a tudomány, vagy legalábbis azon képviselői, akik megnyilvánultak. Ez kicsit emlékeztet a szent inkvizícióra, szerintem az egyháztól tanulták...

Pedig az igazság az, hogy a tudomány és a technikai fejlődés alapvetően hasznos volna, ha megfelelő mederbe terelnék. Nem biztos, hogy az lenne a fejlődés csúcsa, hogy az ember minden képességét elveszítve gépekre hagyatkozzék. Ma már puhapöcsű buzi, aki nem használ akkus csavarozót például. Nemigaz? És mi az akkus fúrócsavarozó hozadéka? Megemlíthetjük, hogy gyorsabb vele a munka. Kényelmesebb is akár, már ha leszámítjuk, hogy sokkalta nehezebb egy akkus gép, mint mondjuk egy kézi csavarhúzó. És mit is kapunk cserébe? Függőséget az akkumulátoroktól- vagyis az energiától, mi hajtaja- , illetve hosszú távon elveszítünk egy képességet: a hagyományos csavarhúzó használatának képességét, mivel más jellegű terhelés a kéznek egy ravaszt működtetni, mint egy marokra fogott csavarhúzót használni. Plusz termelünk egy rakás szemetet, mert míg egy csavarhúzó akár egy emberéletet is kitart, addig egy akkus gép tervezett élettartama igen igen rövid... Én ezt nem tartom jó útnak, mint ahogy nem tartom jó útnak a fegyverfejlesztést sem. Vagy az űrutazást addig a pontig, míg el nem jut az emberiség oda, hogy felszámolta az éhezést a bolygón. Az állatokét IS! Vagy a környezetszennyezést. Persze én nem vagyok normális. Tudom is, meg meg is mondták a fórumon, szóval biztos így van :) 

Akinek tapasztalata van a tudomány által el nem fogadott dolgokról, az csak vallásos lehet, vagy vak.

A probléma- illetve nem probléma, csak status quo- az, hogy mivel el sem tudják képzelni, hogy létezhet valami, amit (MÉG) nem lehet mérni, így esély sem nagyon van rá, hogy mérni lehessen. Ki pénzelné a kutatást? Ki kutatná? Valaki olyan, aki eleve azt feltételezi, hogy nem létezik? Borítékolható a kísérlet eredménye, mert ekkora az ember ereje... Megértettem, hogy a tudomány még messze van attól, hogy olyan dolgokat vizsgáljon, amik nem kötődnek fizikailag ehhez a létsíkhoz. Nem lehet érdemi vitát, pláne párbeszédet folytatni sajnos, mert pont olyan rendíthetetlenek ezek az emberek, mint a vallásos fél. A vallásos talán még inkább el tudja fogadni, hogy a tudománynak van haszna, ám a tudományhívő elzárkózik attól, hogy megértse a vallást, a hitet, vagy akár hajlandó legyen arra, hogy egy egyszerű kísérletet elvégezzen. Ez a szomorú konklúzió. A hit nekem sem kebelbéli barátom, mivel a tapasztalás híve vagyok, de őszintén el kell ismernem, hogy vannak olyan emberek és helyzetek, akiknek segíthet átjutni egy nehéz időszakon, lehet egy lépcsőfok az egyéni fejlődéshez, ha nem kényelmesedik bele az ember. A tudomány viszont még nem tart ezen a szinten, mert nem megértő, sőt  sajnos arrogáns.

A célom én elértem, el is köszöntem onnan, mert az időm értékes. 

És, hogy miért nem lehet bizonyítani- MÉG- tudományos módszerrel a Teremtő létezését? Elmondom. 

Az emberiség jelenlegi helyzetében nem volna előnyös. (Hiszed vagy sem, egy terv mentén haladunk olyan pontokkal, ahol az emberiség szabad akaratára és fejlődési szintjére van bízva, merre megy tovább.) Ha most valaki előállna egy megdönthetetlen tudományos bizonyítékkal, akkor minden borulna: a vallások, a társadalom struktúrája, az életről, Isten(ek)ről alkotott tévhitek, elképzelések, minden. (Amúgy csak játszásiból gondoljunk bele, hogy létezik a nagy szakállas isten, aki megjelenne, hogy bizonyítson- eleve abszurd, de képzeljük el. Lejönne, körülnézne...Fiaim és lányaim...de elkúrtátok ezt a szép helyet...Itt egy ezer éves erdő állt, most meg lakótelep. Itt egy folyó volt, most meg pusztaság. Itt volt nektek a Kánaán, most meg... (de ez persze csak fikció egy emberszerűen elképzelt istenről))

Ha kiderülne, hogy egyik vallásnak sincs igaza, annak mi lenne a hozadéka? 

Ha kiderülne, hogy a tudomány mennyi mennyi dolgot félreismert, és mennyi dolgot hallgatott el, annak mi lenne a hozadéka?  

Ha kiderülne, hogy egyszerre létezik evolúció és teremtés, csaképp nem úgy, ahogy azt hiszik, annak mi lenne a hozadéka? 

Ha kiderülnének a vallások stiklijei, annak mi lenne a hozadéka? 

Ha kiderülne, hol is 'lakik' a Teremtő...hányan szégyenkeznének gondolataik és tetteik miatt? 

Kik azok, akik meg tudnának bírkózni azzal a gondolattal, hogy mindenki a saját világát és élettapasztalatát teremti meg folyamatosan ? Szerintem nem sokan...

Nem áll készen az emberiség erre. Még nincs itt az ideje. Belátható. 

Ha spirituális vagy, esetleg van valamiféle vonzódásod ezekhez a dolgokhoz, azt javaslom tisztelettel, hogy maradj távol az ilyen vitáktól, mert ezek meddőek. Vitázni amúgy jó dolog, de mikor oda jutunk, hogy a partner el sem gondolkozik azon, amit mondunk, akkor tudni kell elköszönni. Gyakorold az elfogadást, kedvesem. Hadd zajlódjon mindenki úgy, ahogy óhajt! Nem azért vagyunk itt, hogy bárkit győzködjünk saját tapasztalatink legitimitásáról, ez nem cél. Amit megtapasztalsz, az a Tiéd. Azt el fogod innen vinni, azáltal többé válsz. Amit pedig csak elolvasol...az csak hit. Akár vallás, akár tudomány.

Dolgozz magadon inkább, fektess a saját fejlődésedbe, annak van értelme és hozadéka. 

 

Sok boldogságot és fényes jövőt! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Credo

Credo