Gondolatok spirituális tanítókról, tanfolyamokról

 Üdvözlégy Kereső! 

Mai napra rendelt szent evangélium a címbeli témáról fog szólni :) 

Mivel rengeteg a spiri tanító és a tanfolyam, és ahol szar van ott veréb is, így érdemes erről is szólni, az átlagtól talán eltárő nézőpontból. 

0. Tanítás és tudás

A tanítás célja teoretikusan a tudás átadása lenne. Ezzel az a probléma, hogy tudást nagyon nehéz átadni, mert ahhoz kell egy olyan ember- vagy valaki- aki tud, meg egy olyan, aki tudni akar, plusz még idő és akarat. Legalábbis, ha tanító és tanuló relációban gondolkodunk.

Amit jelenleg tanításnak nevezünk, az információ átadás. Amit jelenleg a legtöbb ember tudásnak gondol, az információk halmaza. Felcsaphatod az internetet és megnézheted például, hogy hány négyzetkilométer egy ország területe, milyen ott az éghajlat, a domborzat, a kultúra, az akármi. Majd összetalálkozhatsz valakivel, akinek ezt a sok sok információt elmondod, és ő azt fogja vélni, hogy te aztán tudsz! 

Közben pedig nem, nem tudsz. Információd van: Elolvastál és megjegyeztél néhány adatot, és ezt előadod. Olyan vagy tehát mint egy hanglemez, vagy egy videókazetta: adathordozó. A tudás az lenne, hogy fogsz egy mérőszalagot, és megméred az ország területét. Elmész, és bejárod az országot, és akkor tudnád, hogy milyen a domborzata. Amíg tehát csak elméleti tudásod (információd) van, és gyakorlatod (tapasztalatod) nincs, addig kérlek nem vagy tudó, nem tudsz. Sajnálom.

1. Tanítók és tanulók

Napjainkban a tanítás és a tanulás igen eltorzult formáját láthatjuk minden szinten. Bárki lehet tanító szinte bármilyen érdemi eredmény nélkül. Ezt úgy értem, hogy elsősorban pénz kérdése, mert bármilyen iskolát, tanfolyamot, információt megszerezhetünk általa. 

Valamikor régen- amikor a helyzet jobb volt- olyan emberekből lehetett csak tanító- vagy vezető- akiknek eredményeik voltak. Akik ebben a fizikai valóságban cselekedeteik, életük, sikereik alapján kitűntek, bizonyságot tettek arról, amit tudnak. Most elég néhány tanfolyam, főiskola vagy egyetem, esetleg pár külföldi út és máris taníthat az egyén. Bárki, aki elolvas egy-két ezoterikus könyvet és kinyilvánítja, hogy a tanítás neki életfeladat máris talál tanulni vágyókat, akiket jó pénzért meg tud fejni. Az más kérdés, hogy mennyire hasznos vagy használható információt kapnak a tanulók. 

Valamikor régen- amikor a helyzet jobb volt- olyan emberekből lehetett csak tanuló, akik bizonyították rátermettségüket és szándékukat. Nem pénz kérdése volt a tanulás, hanem kitartás és akarat kérdése. Ma a tanulók nem kívánnak különösebb erőfeszítéseket tenni. Úgy vélekednek, hogy legyen elég a pénzük -amiért megdolgoztak- és kapják meg cserébe a tudást. Mindenki meg akar világosodni, mindenki ki akarja nyitni a harmadik szemét meg hasonlók, ezt pedig vidáman kihasználják a spirituális egók. 

Spirituális egónak nevezem azokat a tanítókat, akik valós eredmények ésérdemi tapasztalat nélkül oktatják a náluk még tapasztalatlanabb útkereső embereket. Ezek az oktatók többségében értékesítők. Megvettek egy információt és ezt pénzért továbbadják. Nem akarom őket bántani, mert amit tesznek az végülis hasznos: rostálnak. Kirostálják a felesleget, kiszűrik azokat az embereket, akik nem méltók valódi tanításra. Ezek azok a tanulók, akik évekig vagy életen keresztül követik a mestereiket, a guruikat, a spirituális vezetőjüket anélkül, hogy észrevennék, hogy sehová sem jutnak, és anélkül, hogy az irányított meditáción meg a füstölőzésen kívül bármi egyebet tennének. Ezek megrekednek ezeknél a spirituális egóknál. Azok, akik feleszmélnek és meglátják, hogy nem mások követése a cél és a saját tapasztalatuk értékesebb, mint bárhány misztikus információja, azok lehetnek majd valódi tanulók, valódi mesterek és valódi tudók. 

Tudom és ismerem azt az érzést, ami az emberben megjelenik, ha valamiféle ezoterikus- vagy annak tűnő- információ birtokába jut. Azon nyomban hírül akarja adni a világnak, hogy micsoda tudós lett, milyen értékes ember, mennyit tud segíteni bárkinek. Nincs ezzel amúgy baj, idővel lecseng a dolog, főleg, amikor még több lesz az információ és rájövünk, hogy amit korábban világmegváltó nagy igazságnak gondoltunk, az egyszerű agymázas tévelygés...

Félreértés ne essék, tanulni mindenkitől lehet. Ha mást esetleg nem is, hát azt, hogyan ne csináld a dolgokat. Meglehet, hogy egy félrészeg hajléktalantól többet tudnál tanulni, mint több napnyi spirituális tanfolyamon, csak azzal meg sem próbálsz beszélgetni, mert zsigerből megítéled. Vagy nem? 

Rengetegféle tanfolyam van. Szinte mindent meg lehetne tanulni, ami szem száj ingere, ám valahogy mégis hiányoznak a tanfolyamokat elvégzett tudó emberek. Azok, akik elmentek mondjuk egy Reiki tanfolyamra, utána nem használják, nem gyakorolják, nem érvényesítik életükben a tanultakat- nem teszik tudássá. A tanfolyami jegyzeteiket ha el is olvassák, becsúsztatják a fiókjukba és csinálnak mindent ugyan úgy, mint előtte. Igen, ostorozom az intellektuális spirituálisokat, mert ők azok, akiknek csak a pofájuk nagy. Ennyi meg annyi tanfolyammal a hátuk mögött csúszva mászva mennek az sztk-ba, ha valami fáj...

2. Tanfolyamok

A tanfolyamok széles skálája a világunkban jelenleg ébredező spiritualitás jele. Igény van, ezért van kínálat. A tanfolyamok többsége egy kalap szart ér. Nagy, gőzölgő szarkupac egy vakondszőr cilinderben. 

Én ezt honnan tudom? Voltam én is tanfolyamon kedvesem, onnan. Volt aki egy átalakított garázsban tartott Reikit, volt aki egy előszobában oktatott angyalkommunikációra, olyan is volt, aki PDF formátumban küldte át az anyagot és olyannal is találkoztam, aki kibérelt egy előadótermet, és ott sütkérezett a reflektorfényben. Azokról nem is beszélve, akik könyveket és blogokat írnak vagy épp a Youtube on adják át a szerteágazó tudásukat akármilyen dolgokról és teóriákról. 

Volt hozadéka a tanfolyamoknak, amiket elvégeztem? Igen is, meg nem is. Akkor, amikor ezeket- vagy legtöbbjüket- megvettem, akkor nemigen tapasztaltam sem változást, sem előnyt, talán annyit mondhatnék, hogy szélesítette a látókörömet és növelte az egómat, nameg a pofámat- nem rejtem véka alá, és elég nehéz is lenne palástolni, hogy rendkívül öntelt és nagyképű vagyok azokon a területeken, melyekhez értek. 

Később, mikor aktívabban kezdtem használni egy- egy információt/ gyakorlatot arra jöttem rá, hogy egyrészt nem adták át a töredékét sem a 'tudásnak', másrészt a tanítók többségének fogalma sem volt a valódi, gyakorlati alkalmazásról. Azon kevesek, akik pedig értettek ahhoz, amit tanítottak, egyrészt borzalmas, erkölcstelen összegért tartottak/ tartanak tanfolyamot, másrészt úgy adják át a dolgokat, hogy azt ne vagy ne nagyon tudja a tanuló elsajátítani. Például elmondta egy faszi, hogy ezt meg azt meg amazt lehet így meg úgy meg amúgy csinálni, minden benne lesz a jegyzetben, bla bla bla, és a jegyzetet mikor megkaptam- a tanfolyam leges leg végén- ami abban volt, az kb egy ötödikes gyerek elégséges dolgozatának felelt meg a témából. Na bumm, nesze neked ötven ropi :) Nem bánom és nem sajnálom, mert tulajdonképpen hasznos tapasztalás volt.

Apropó pénz, ez egy lényeges kérdés. Sokan nem értik, hogy miért kerülnek pénzbe a tanfolyamok, mikor a tudás elvben ingyenes, meg Jézus is ingyen tanított meg hasonlók. 

Egyrészt, mint már mondtam, a tudást egyik tanfolyamon sem fogod megkapni, ezért ne is menj, mert csalódni fogsz. Ha mész, akkor nyitottan menj, figyelj meg mindent, vegyél be minden információt és rágd meg jól! Ne várj el semmit, de számíts mindenre, és ab ovo határozd el, hogy ha a kutya kutyát eszik is, Te ebből a tanfolyamból profitálni fogsz! Ha így mész el, akkor így is lesz. Ha csak úgy félvállról, próbáljuk ki meg hátha alapon mész, akkor kidobott pénz lesz, mert csak hülye meditációkat meg vak szövegeket fogsz hallani. 

Másrészt. Jézus nem volt rászorulva a pénzre, egyfelől mert pénzelték a nők meg a követői, másfelől mert mire 'tanítani' kezdett, már eljutott a krisztusi szintre, ahol nemigen számít a pénz. Egyébként is az egy egészen más kor és miliő volt, amiben Őkelme működött. Legyél nyugodt, ha találsz magadnak egy krisztusi szinten lévő tanítót, az nem pénzért fog tanítani. De őrá meg nem fogsz hallgatni, mert valami hülye program arra viszi az embert, hogy ami olcsó vagy neadjisten ingyenes, az faeces, értéktelen, gagyi. Ami drága vagy hovatovább megfizethetetlen, na az fasza, az érték. Pedig a helyzet az, hogy például az egészséget- ha van- ingyen kaptad, a betegséget azt meg pénzért veszed feldolgozott élelmiszer, alkohol, nikotin, heroin és egyéb formákban.  

Tehát leszögezhetjük, hogy egyik oldalról azért kerülnek pénzbe a tanfolyamok, hogy elmenjenek rájuk az emberek. 

A másik oldal pedig a tanítók alkalmatlansága. Igen, a spirituális tanítók alkalmatlansága. Az én világomban nem lehetne spirituális tanító az, aki odáig nem jut el, hogy magáról anyagi szempontból tudjon gondoskodni. Márpedig, ha én tudok magamról financiális szinten gondoskodni, akkor nincs szükségem a pénzedre, megtehetem, hogy tanítalak, ha úgy érzem jónak. Nem áltatok senkit, hogy adomány a tanfolyam díja. Adomány az az, amit magamtól adok, ilyet lehet. Amint azt mondja egy spiri tanító, hopgy elvárt vagy kötelező adomány, nekem az egy nagy piros Stop tábla, mert épp ezzel bizonyítja, hogy nem tud pénzt teremteni, és rádásul nem vállalja, hogy pénzért oktat. A korrekt az, ha felvállalja valaki, hogy nézd, én ehhez értek, erre meg tudlak téged tanítani, de amíg téged tanítalak, addig ugye nem tudok géplakatolni vagy kertészkedni, ezért kérek X összeget az időért, amit Terád áldozok. Ez így korrekt lenne, de ilyen meg szerintem nincs...

Aki az adás és kapás oldalról nézi a dolgot, annak üzenném, hogy ugyan adjon már valamit Földanyának- már a hetente kirakott 120 liternyi szeméten meg a csatornába leeresztett kemikáliákon felül - a vízért, a földgázért, a levegőért, a madárcsicsergésért... Bilibe lóg a kezetek erőst, feleim...

3. Amit én megértettem

Én hát, ki más :) Azt kezdesz az információval, mit óhajtasz, egészen nagyon hidegen hagy, szóval elmondom:) 

1. 

Ha vonz egy téma, akkor menj felé! Nem feltétlenül kell tanfolyam, a neten rengeteg információ hozzáférhető és még több, ami ellopható, például torrent formában. Én amúgy nem hiszek az információ kisajátíthatóságában, és azt tapasztaltam, hogy amire szükségem van az előrébb/ feljebb jutáshoz, az elém kerül. Persze az jó, ha később meg is veszed fizikailag a lopott könyvet, vagy épp átutalsz pár forintot az írónak, ez nemes és előrevivő cselekedet, de nem feltétel. Az, hogy Te jobbá, helyesebben tudatosabbá válsz, az épp elég haszon a világegyetemnek, még a Teremtő is tapsol ehhez. A többi, az csak hab a poroltóval készített Oroszkrémtortán :-D

1/A,

 Ha vonz egy tanfolyam, ne az árával foglalkozz! Kuporgasd össze, ha másként nem megy, de menj el, vedd meg az információt, ami érdekel! Ha így teszel, azzal kinyilvánítod az elkötelezettségedet a tanulás iránt, és az univerzum ezt méltányolni fogja. Nem vicc!

2.

 Ne értékeld túl a drága dolgokat! Kezdd el észrevenni, hogy a legtöbb dolog, ami körbevesz, az nem azért okoz örömet, mert drága. Vagy lehet, hogy nem is okoz olyan nagy örömet, amit megvettél? Nézd, a helyzet az, hogy ami szar, az szar. Ki kell ezt mondani. Attól, hogy az van az aranyszínű csomagoláson, hogy Rama, attól az még olaj és emulgeálószer, nem tápláló értékes élelmiszer.

3. 

Ne higgy senkinek! Komolyan, senkinek. Hallgass meg mindenkit, próbáld ki a tanultakat/ hallottakat, de ne kövess vakon senkit, mert egyedi vagy, a Te utad az a Te utad, nem valaki más kitaposott ösvénye. Lehet persze mástól tanulni egy ideig, mert igenis lehet tanulni és majmolni előnyös dolgokat, de ésszel csináld, mert ha belefeledkezel/ belealszol, akkor hívővé válsz, aki pedig birka a nyájban vagy ökör a csordában. Ez semmi szín alatt nem lehet cél, legalábbis nem lehet racionális cél.

4. 

Használd, amit megtanultál! Ami jónak tűnik, azt csináld! Meditálj, füstölőzz, mantrázz, maszturbálj, akármizz, ha Neked az működik  és hasznosnak tűnik. Az meg, hogy működik-e Teneked, az csak úgy derül ki, ha csinálod legalább 21 napig, de méginkább egy két hónapig. 21 napig ül egy kotlós a tojásokon. Ő képes erre, Te meg spirituális emberként nem tudsz 21 napig naponta 10-20 percet szánni magadra? Komolyan?

5. 

Becsüld magad, szeresd magad! Ez kéne legyen az első, de úgysem hiszel nekem. Magadat szeretni az valami baromi nagy önteltségnek tűnik, pedig ha magadat nem, akkor kit? Ha magadat sem, akkor hogyan mást? 

6.

Bízz magadban és a 'gondviselésben'! Amikor a tanítvány kész, a mester megjelenik. Foglalkozz tehát magaddal először és ne az információkat hajhászd! Először mindig magadban keresd a válaszokat, ne magadon kívül!

Legyen most elég ennyi!

Bevégzem a mondandóm, majd ha valami sugallatom még lesz ezzel a témával kapcsolatban, akkor kiegészítem. Szerintem egész jó ez már most is :)

 

Jó tanulást, sok boldogságot, fényes jövőt minden teremtettnek!